A tékozló
Létrejött az első kiadvány, melyet a Rengeteg táncszínház 2009. júniusi előadására hoztunk létre.
A brossúrán erre az alkalomra készített fotót, és két nagyszerű verset tettünk közzé...
Gál Eszter Damarisz tékozló (lány) fotója,
illetve Kerekes Ernő két zsoltára:
Apokrif
Értsd meg már végre,
hogy nem létezel!
Ne írj, ne üzenj, ne telefonálj!
Felejts el örökre!
Világosan megmagyaráztam,
hogy nem te csináltál,
nem te csinálod!
Nem?!
Akkor miért ilyennek alkottál,
miért kell így élnem?
Megmondanád?
Elviselhetetlen a szégyen,
hogy ennyire hiányzol...
csillogó porszemként lebegnek.
Tekintete gondosan követi,
ahogyan halad a fény.
Lágyan végigsimítja
a végtelen idő fonalát.
Egyszer csak megáll, leguggol.
Megdermedt bogarat talál.
Tenyerében lehelgeti,
amíg az lassan életre kel, felenged,
hálás kört repül
halk zümmögéssel.
Én vagyok az.